Egy napokban kiadott friss közlemény szerint a New York-i Columbia Egyetem tudósai először voltak képesek kísérleti körülmények között új emberi haj növekedését előidézni táptalajon tenyésztett emberi hajhagyma (ún. dermális papilla) sejtekből.
A tudósok a legutóbbi időkben már képesek voltak a hajhagyma növekedési részét, az ún. dermális papillát kinyerni, tenyésztve sokszorosítani és a bőrbe juttatva szőrnövekedést indukálni (előidézni), de csak egerekben. Az új kísérleti eljárás a „hair follicle neogenesis” (szó szerinti fordításban hajtüsző újrateremtés) megoldást biztosít a jelenlegi hajbeültetési eljárások egyik fő problémájára, hogy a legtöbb esetben csak korlátozottan áll rendelkezésre átültethető hajmennyiség.
Milyen kísérletet végeztek és mi a felfedezés lényege?
Az új laboratóriumi technológia a tenyésztés egy eddig komoly akadályát lépte át. A lapos felületeken végzett tenyészetekben az emberi papilla sejtek nem voltak képesek aggregálódni, azaz összetapadni, így nem tudtak működő hajtüszőt képezni. Az áttörést a sejtek háromdimenziós tenyésztése jelenti, amelynél a sejtek jeleket tudnak adni egymásnak, így képezve új hajat. A háromdimenziós tenyészetet különleges megoldással hozták létre: a tenyészetet cseppekben helyezték el a petri csésze lapos felületére, majd megfordították. A lógó cseppek alján tömörülve a papilla sejtek már képesek voltak összetapadni. A közleményben leírt kísérletben az emberi papilla sejteket ilyen módon történő tenyésztés után emberi bőrbe injektálták, amely bőrt aztán egerek hátára ültettek be, és 7 esetből 5-ben kaptak megfelelő szőrnövekedést.
Miért jelentős ez a felfedezés? Emberen alkalmazható lesz-e?
A follikuláris neogenesis technológia természetesen további fejlesztést igényel, amíg klinikailag alkalmazható lesz. Ezzel viszont azok számára is lehetséges lesz a hajbeültetés, akik eddig nem is gondolhattak erre, hiszen az új eljárás segítségével néhány száz hajtüszőből sok ezret lehet majd tenyészteni és beültetni. Az eljárás lényege, hogy a kinyert papilla sejteket laboratóriumban, sejttenyészetben sokszorosítják, majd a fejbőrbe juttatva a bőrsejteket szőrnövekedésre serkentik és normál szőrzetnövekedés alakul ki.
A cikk szerzői, Dr. Angela M. Christiano (akinek magának is körülirt kopaszodása van), Colin Jahoda, PhD, és Claire Higgins, PhD régóta meghatározó tudósok a hajklónozás terén folyó kutatásokban, új felfedezésük azonban példa nélküli. Ha ennek alapján néhány év múlva valóban elérhető lesz a „hajklónozás”, akkor ez nagyon sok ember számára jelent majd segítséget, nemcsak a férfias kopaszodás eseteiben, hanem baleseti, égési sérültek, vagy más krónikus állapotban pl. heges kopaszodásban szenvedőknek.
Irodalom
Higgins, C.A., Chen, J.C., Cerise, J.E., Jahoda, C.A., Christiano, A.M.: Microenvironmental reprogramming by three dimensional culture enables dermal papilla cells to induce de novo human hair-follicle growth. PNAS, 2013; doi: 10.1073/pnas.1309970110.
